A párkapcsolat szakaszai

Azt hiszed, hogy az a normális, hogy megházasodsz és attól kezdve boldogan éltek, míg meg nem haltok? Vagy, hogy ha nem érzed magad boldognak, akkor biztosan rosszul választottál párt, nem a megfelelő ember mellett vagy? Mindkét elképzelés óriási tévedés. Egyetlen kapcsolat sem happy minden pillanatában, de attól még lehet a társad az "igazi". Teljesen normális, ha egy házasságban vannak jobb és kevésbé jó időszakok. Egy párkapcsolat is fejlődik, változik az idő múlásával. Derítsd ki, hogy ti melyik kapcsolati szakaszban jártok!

Bader és Pearson szerint a párkapcsolatok fejlődése hasonló a gyerekkori személyiségfejlődéshez. 

A kisbaba élete elő 6 hónapjában szimbiotikus kapcsolatban él az édesanyjával. Anya és gyermeke egy egységként léteznek, így biztosítva azt, hogy a csecsemő mindent megkapjon ahhoz, hogy életben maradjon. Ez a szakasz nagyon fontos, mivel ekkor alakul ki a kötődés anya és gyermeke között, ami a gyerek minden későbbi kapcsolatára hatással lesz.

A baba fejlődésének második lépcsője a szeparáció, az édesanyától való eltávolodás. Fontos, hogy a gyermek felfedezze a körülötte lévő világot. Ezután következik az önállósodás, amikor a kisgyerek megtapasztalhatja, hogy mire képes önállóan. Végül eljön az együttműködés időszaka. 

A párkapcsolatok az anya-gyerek kapcsolatban megjelenő kötődés és függetlenedés alakulásának szakaszait ismétlik meg. Mindegyik szakasz komplexebb, mint az előző. Ahhoz, hogy az egyik szakaszból át tudjatok lépni a következőbe, szükség van bizonyos készségek kialakulására. Ha nem sikerül a továbblépés, megrekedtek egy szinten, akkor vagy élhetetlenné válik a kapcsolat, vagy bekövetkezhet a válás. A fejlődési szakaszokat többször is megélhetitek a házasságotokban.

Milyen szakaszokra bontható a párkapcsolat?

• A párkapcsolat első szakasza: a szimbiózis

Ez a megismerkedés, a szerelem időszaka. Testedet elárasztják a hormonok, repülsz a boldogságtól. Képtelen vagy tisztán gondolkodni, mindig csak a másik jár az eszedben, akkor is, amikor nem vagytok együtt. Szinte egybeolvadsz a szerelmeddel. Szeretnél mindig vele lenni, mindent együtt csináltok. Úgy érzed, tudod, hogy mire van szüksége a másiknak. Gyakran használod a "mi"-t az én vagy a te helyett: "mi szeretjük az olasz kaját", "mi szeretjük a focit". Olyannyira összehangolódtok, hogy hasonlóvá válik a testtartásotok, kitaláljátok egymás gondolatait, rezonáltok egymás érzéseire.

Ez alatt az időszak alatt sok újat tanultok egymásról/egymástól, személyiségetek gazdagodik. Ekkor teremtődik meg kapcsolatotok érzelmi alapja, hiszen azt éled meg, hogy "úgy vagyok szerethető, ahogy vagyok". Fontos elem a bizalom és a kötődés kiépülése is. Ez a szakasz kb. 1-2 évig tart. Ha baj van a párkapcsolatoddal, ez az a szint, ahova érdemes visszanyúlni az érzelmi tartalékokért.

Azok a pozitív élmények, amelyeket ebben a szakaszban átélsz, a kora gyermekkorodban elszenvedett kötődési sérüléseket is korrigálhatják, gyógyíthatják.

• A párkapcsolat második szakasza: differenciálódás, eltávolodás

Ebben a szakaszban a "mi" mellett megjelenik az "én". Bizonyos mértékben függetlenedtek egymástól. Felismeritek, hogy amellett, hogy egy pár vagytok, önálló személyiséggel is rendelkeztek. Vannak külön programjaitok, érdeklődési területeitek, feladataitok. Csökken az együtt töltött idő, ritkulnak a szerelmes üzenetek, kitisztul a gondolkodásotok, észreveszitek egymás negatív tulajdonságait is.

Ez az egyezkedés, a viták, az erőviszonyok formálódásának időszaka is. Ekkor alakulnak ki a közös szokásaitok, értékeitek, a mindennapi életmódotok. A viták amiatt keletkeznek, hogy mást hoztatok magatokkal a születési családotokból és azt szeretnétek, ha ebből minél több épülne be a közösbe. Fontos, hogy ne az önfeladást éld meg ebben az időszakban: meg kell tanulnod a szükségleteid kifejezését. Ugyanakkor értékelned kell a társadat is, ne csak a kritikát hallja tőled. Ebben a szakaszban leginkább kompromisszumkészségre van szükségetek, hogy kialakulhasson valami közös.

Ha elmaradnak a viták, az gyanús. Egyáltalán nem azt jelzi, hogy milyen jó a kapcsolatotok. Inkább arról lehet szó, hogy azonnal jött a baba, és emiatt nem mentetek végig ezen a fázison, vagy elbagatellizáltátok, szőnyeg alá sepertétek a nézeteltéréseiteket. Ennek az a veszélye, hogy az elnyomott feszültség bármikor kirobbanhat.

Ezt az eltávolodást akkor tudjátok jól viselni, ha a kapcsolat első szakaszában kialakult közöttetek az erős kötődés és a bizalom. Ha ez sérült (vagy gyerekkorotokból hozzátok a kötődési sérülést), akkor nehezen élitek meg, amikor a másik távolodni kezd, rajtatok kívül mással is foglalkozik. Éppen ezért sok párkapcsolat ebben a szakaszban ér véget. 

Ilyenkor könnyű azt gondolni, hogy nem is a másik az igazi. Ha nem ismered fel, hogy a párkapcsolat második szakaszában bekövetkező eltávolodás természetes, akkor könnyen abba a hibába eshetsz, hogy a szimbiotikus kapcsolatot keresve, két-három évente váltogatni fogod társadat.

• A párkapcsolat harmadik szakasza: gyakorlás, önállósodás

Ez az önmegvalósítás időszaka. Kettőtök közös kis burkából kimész a külvilágba, de már házas férfiként/nőként. Már nem a társad tart neked tükröt, hanem a világ. Kipróbálhatod, megmérheted magad a munkában, a baráti kapcsolatokban. Meg kell találnod az egyensúlyt az otthon és a munka között. Ha otthon nem ismernek el, a külvilágban megtapasztalt sikerek különösen csábítóak lehetnek.

Az is fontos, hogy a barátaid hogyan viszonyulnak a párkapcsolatodhoz: a közös bulizást tartják fontosnak vagy tudnak alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. Azt szokták mondani, hogy egy házasság jó működéséhez 4 baráti házaspárra van szükség.

Ez a szakasz is gazdagíthatja a párkapcsolatodat, ha az élményeidet (legyen az siker vagy kudarc) haza tudod vinni, meg tudod osztani társaddal.

Ha megküzdöttetek az eltávolodás időszakával, akkor másképpen tudtok kapcsolódni egymáshoz. Nem féltek a magánytól, a másik elvesztésétől. A társatokhoz való alkalmazkodást természetesnek tartjátok.

• A párkapcsolat negyedik szakasza: újraközeledés, szabad együttműködés

Mire eljutsz ebbe a szakaszba, már nagyon jól ismered magad és a társad gyengéit, erősségeit. Már nincs szükségetek a külső tükörre. Tudjátok, hogy kik vagytok, nem féltek attól, hogy felolvadtok a másikban - közel tudtok kerülni egymáshoz úgy, hogy önmagatok maradjatok. Ez már két érett, differenciált, együttműködő ember kapcsolata.

Ebben a szakaszban is folyamatosan változhat kapcsolatotok intenzitása. Van, amikor egészen közel kerültök egymáshoz, van, amikor kicsit eltávolodtok. Fontos, hogy ettől a hullámzástól ne ijedjetek meg, ez teljesen természetes.

Ez a gyerekek kirepülésének és az életközépi válságnak az időszaka is. Megélhetitek a gyereknevelés gondjai alól való felszabadulást, megerősödhet a párkapcsolatotok, vagy éppen rádöbbenhettek kapcsolatotok ürességére.

Ezek a szakaszok egy párkapcsolatban többször is megjelenhetnek. A szimbiózist megélheted a szerelemben, gyermeked majd unokád megszületésekor vagy a gyászban is. Újrakezdődhetnek a szakaszok megcsalás, krízis esetén vagy egy új házasságban.

Konfliktust okozhat, ha a pároddal éppen nem ugyanabban a szakaszban vagytok. Például gyermeketek megszületése után te a szimbiózist éled meg, míg társad már az önmegvalósítással van elfoglalva. Ilyenkor megjelenhet a csimpaszkodás, a harag és a bűntudat, úgy érezheted, hogy cserben hagytak. Gond lehet az is, ha mindketten megrekedtek a szimbiózisban, ez ugyanis az egyéniség elvesztésével fenyeget vagy a "se vele, se nélküle" állapotot élhetitek meg. 

Ha mindketten megragadtok a differenciálódás fázisában, akkor állandósulhatnak a veszekedések, a manipuláció. Mindketten arra várhattok, hogy a másik változzon, így végül nem történik semmi.

A gyakorlás fázisában rekedt pároknál fontosabbá válik az önmegvalósítás, mint a párkapcsolat. Ilyenkor sokat segíthet, ha újra közös programokat szerveztek.

Az újraközeledés időszakában fontos, hogy új kapcsolati célokat tudjatok találni, különben könnyen válás lehet a vége.

Mindebből az következik, hogy ha konfliktus jelenik meg a párkapcsolatodban, az okok keresésekor azt is érdemes megnézni, hogy éppen melyik kapcsolati szakaszban vagytok, visszavezethető-e a probléma esetleg az eltérő tempójú fejlődésre. Egy szakember abban is segíthet, hogy megmutassa a jelenlegi gond összefüggését a gyerekkori élményeitekkel.