Kezelj le és Hulk lesz belőlem!
Magyar fordításokban az 1962 óta ismert képregény figura, Hulk nevét sokszor Mokánynak is lehetett olvasni. A szó eredeti jelentése hajóváz. Ez érdekes kettősséget biztosít a névnek, hiszen a kitalált képregény-, és filmhős maga is kettős személyiség. Bruce Banner alakul át dühkitörései alkalmából Hulkká, a szuperzöld izompacsirtává, aki őrjöngő erejével lesz úrrá minden problémán.
Gyermekkorban bizonyosan áhítattal szemléljük az izomkötegeket, ám ha már érett és felelősségteljes a gondolkodásunk, bizonyosan nem akarjuk sem a feleségünkből, sem a férjünkből kihozni Bruce Banner alteregóját, vagyis Hulkot. Pedig igen könnyen szembe találhatjuk magunkat Mokánnyal, ha a következő mondatok egyikével fordulunk oda életünk párjához: Ne légy már olyan érzelgős!, vagy Tudod te egyáltalán, hogy mit beszélsz?, Boldog vagy ha nyavalyoghatsz?, Na mi van, megjött?
A szóbeli agresszió eleinte elcsendesíthet bárkit, ám, ahogy gyűlik az energia, úgy szakad szét Hulk ruhája is és bukkannak elő a hajóváznyi csontok és izmok. S az eddigi fölényeskedéssel támadó fél könnyen szerepcserére kényszerülhet. A defenzív személyből csak habitus kérdése, hogy mit vált ki a védekező ösztön. Nem szabad elfelejteni, hogy minden bántalmazó szó az agyban olyan területeket érint, ami közvetlenül az önfenntartó ösztönöket hozza működésbe. A másikat cselezésre, elkerülésre, csendes konfliktusmegoldásra, vagy akár támadásra is ösztönözheti, a kapcsolat teljes felszámolásáig elmenően.
A fölényeskedő hangnem párosulhat kioktató, fogadatlan prókátor érzéssel is. Ekkor már csak egy dolga van az ezt elszenvedő alanynak, elő kell vennie a pszichológusok kedvenc szótárát, felütni a kioktatás címszónál, s rögtön rábukkanhat az igazságra. Miszerint is a vádaskodó, kéretlen tanácsokat osztogató fél saját maga kísérteteit kiabálja, vagy elfojtott dühvel rásziszegi párjára önnön hiányosságait. Ekkor a játszmát kezdeményező féltől kicsit hátra kell lépni. Meg kell győződni róla, hogy milyen komolyságú az indulatkitörés és aszerint cselekedni. Az első és legfontosabb döntés, beszállunk-e a játszmába? Így lehet a válaszunk elkerülő, konfliktuskezelő, problémamegoldó, esetleg támadó. A reakció azonban mindenképp annak a felmérésével kezdődik, hogy a velünk szemben álló partner milyen szintű támadást indított, érdemes-e játszmának tekinteni. Igenlő válasz esetén gondolatainkat arra kell összpontosítani, hogy a vádaskodás tárgya mennyire lehet igaz a támadóra. Vajon milyen szorongást, elfojtott indulatot őriz a bartóki hetedik ajtó mögött a kedves?
A cikk szerzője:
Dr. Pető Zsolt Csaba
kommunikációs tréner
Egyetemi tanulmányaimat követően 2002-ben doktoráltam a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Mintegy két évtizeden át oktattam a Debreceni Egyetemen, ezzel párhuzamosan a Debreceni Hittudományi Egyetem Kommunikációs- és Médiatudományi Intézetében. Mindeközben dolgoztam a Magyar Televízióban és a helyi médiában is.
Abban segítek a hozzám fordulóknak, hogy helyesen és közérthetően tudják kifejezni magukat, megfelelően alkalmazzák és értsék a metakommunikációs jeleket.
A kommunikációval kapcsolatos korábbi írásainkat itt olvashatod: