Rántsuk le a leplet a nárcizmusról!

Ha manapság egy férfival "baj van", társától, kollégáitól, ismerőseitől könnyen megkaphatja a nárcisztikus bélyeget. A mindennapi szóhasználatban a nárcisztikus jelző sértéssé vált. Nagyjából egyenlő a túlzott önérzettel, énközpontúsággal, önzőséggel, önmagunk túlértékelésével. "Divat" lett nárcisztikusnak címkézni az embereket - ez azonban egy leegyszerűsített, tévhitekkel teli, démoni kép.

A helyzet nem ilyen egyszerű. Egyrészt a nárcisztikus vonások segítségedre is lehetnek. Teljesen természetes, hogy minden ember, így te is, szereted magadat időnként különlegesnek érezni. Többségünk valamiben/valamilyen szempontból jobbnak gondolja magát másoknál - pedig ezek is nárcisztikus jellemzők.

Másrészt, ha nárcizmusról beszélünk, akkor egyből mindenki a nárcisztikus személyiségzavar jellemzőit érti rajta. Pedig attól, hogy valakinek vannak nárcisztikus vonásai, még nem feltétlenül beteg.
Érdemes úgy tekinteni a nárcizmusra, mint egy spektrumra. Sokféle szinten megnyilvánulhatnak a nárcisztikus jellemzők, inkább a szélsőségek jelentik a problémát.

A nárcizmus mértéke életed során is változhat. Vannak például olyan időszakok, amikor jobban jellemző ránk a nárcizmus. Ilyen a serdülőkor vagy a terhesség időszaka. Valamint a nárcisztikus személyek is képesek a változásra.

Jobb a nagyobb ego?

A kutatások azt mutatják, hogy kimondottan előnyös, ha valakinek "kicsit nagyobb az egója". Az ilyen ember általában:

• boldogabb,
• jobban kijön másokkal,
• kreatívabb,
• jó vezetői képességei vannak,
• munkahelyi sikereket ér el,
• magabiztosság jellemzi,
• könnyebben elviseli a nehézségeket. (pl. délszláv háború, 9.11.)

A legtöbb olyan vonás, ami a nárcisztikus személyiségzavarban "csúcsra jár", finomabb, rugalmasabb formában legtöbbünkben megvan. Ugyanakkor a nárcisztikus személyiségzavar rendkívül ritka, kb. 1%-a a népességnek (más kutatások szerint 2-3%). Kb. háromnegyedük férfi.

A téma kapcsán nem lehet általánosítani, nagy igazságokat kimondani. Rengeteg változata, megnyilvánulási formája létezik a nárcizmusnak. Például nem minden nárcisztikus vonásokkal rendelkező ember bántalmazó, még ha a közösségi média igyekszik is ezt a képet festeni.

Ne használd felelőtlenül a fogalmat: a nárcisztikus személyiségzavar diagnosztizálása egy klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakembernek is hosszú idő, hogyan tudná akkor egy laikus megállapítani, hogy a társa az?

Nagyon fontos a forráskritika is! Nem mindegy, hogy hol nézel utána a témának, kinek hiszel. Attól, hogy egy blogot, videót sokan néznek, lájkolnak, egyáltalán nem biztos, hogy helytállók az információik!

Ha valós ismeretekre szeretnél szert tenni, javaslom Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról című művét. Bánki, aki pszichiáter, a népszerű film analógiájára jó, rossz és csúf nárcizmusról beszél.

A jó, a rossz és a csúf nárcizmus

A jó nárcizmus az egészséges emberben lévő nárcisztikus vonásokat jelenti. Az ilyen ember egészséges, érett önbecsüléssel rendelkezik, büszke arra, aki és amit elért.

Ha te is ebbe a csoportba tartozol:

• értékeled önmagadat, de nem szakadsz el mások véleményétől,
• nem mások kárán tartod fenn az önbecsülésed,
• törődsz mások igényeivel,
• képes vagy különböző szempontokat figyelembe venni.

A rossz nárcizmusnak két típusát különíti el: a vonás típusú és a nyomás típusú nárcizmust. A vonás típusú nárcizmus esetében állandóan jelen vannak az erős nárcisztikus vonások a személyiségben, míg a nyomás típusúaknál csak egy-egy helyzet hozza ki azokat. Ez az, amikor azt látod, hogy a másik teljesen kifordul önmagából.

A vonás-típusú nárcizmus tehát:

• tartósan érvényesülő nárcisztikus irányultság a személyiségben,
• kialakulásának hátterében kettősség áll: egyrészt a szülő elhanyagoló vagy hiányzik  (a gyerek nem kap elég figyelmet, törődést, szeretetet), ugyanakkor valamiből pedig túl sok van (szabadság, kényeztetés),
• mások érzéseinek, igényeinek figyelmen kívül hagyása,
• egyéni ambíciók a kapcsolatok rovására.

Nyomás-típusú nárcizmus:

• Bizonyos körülmények hatására bárki képes "kifordulni magából".
• Az adott szituációban semmibe veszi a másik emberi mivoltát, de máskor szeretetteljes, normális, gondoskodó emberként viselkedik.

Bánki a csúf nárcizmuson a nárcisztikus személyiségzavart érti. Ilyenkor a kisgyermek súlyos korai hiányérzetet, frusztrációt, megbántottságot él át, ami miatt az egész személyiség-fejlődése torzul. (A kutatások szerint azért a genetika is szerepet játszik.)

Nárcisztikus személyiségzavar

Még egyszer hangsúlyozom, nem szabad általánosítani! Mégis vannak olyan jellemzők, amelyek nagyon gyakran megfigyelhetők:

• folyamatos csodálatot vár el (akár teljesítmény nélkül),
• hatalmas erőfeszítésekre is képes azért, hogy a szégyent elkerülje,
• a kritikát nem tűri,
• önmagát mások fölé helyezi - felsőbbrendűség,
• különleges elbánást igényel - feljogosítottság,
• másokat kihasznál, kizsákmányol,
• gyakran irigységet érez mások iránt,
• nem képes együttérzésre, empátiára,
• úgy érzi, csak bizonyos emberek érthetik meg,
• a saját nézőpontját erőlteti.

De a spektrum másik végén sem jó lenni, az is baj, ha valakiből teljesen hiányoznak a nárcisztikus jellemzők. Ez estben:

• nincs saját hangod,
• önmegtagadó, szinte láthatatlan vagy,
• értéktelennek, tehetetlennek érzed magad,
• feladod az álmaidat.

A nárcizmus csoportosítása Gabbard szerint

Gabbard más csoportosítási szempontot vett figyelembe. A grandiózus (figyelmetlen / nyílt / vastagbőrű elnevezéseket is használják) nárcisztikusnál a viselkedésjegyek felismerhetők, akár laikus számára is. Az ilyen ember agresszív, arrogáns, figyelmet követel. A rejtett (vékonybőrű /túlérzékeny / sérülékeny) csoportban nehezen észrevehetők a nárcisztikus jegyek, de a belső működésmód ugyanaz. Ők visszahúzódók, gátlásosak, azt a képet mutatják inkább, hogy "nem vagyok elég jó". Náluk a feljogosítottság, grandiozitás fantázia szintjén jelenik meg.

Gabbard beszél még magasan funkcionáló nárcisztikus személyiségről. Ő képes tartós párkapcsolatban élni, sikereket ér el a munkában, egészséges életvitelt folytat. Ezzel szemben az alacsonyan funkcionáló nárcisztikus személyiségnek nincsenek kapcsolatai, munkája, függőségek és tévképzetek rabja.

Milyen jeleket érdemes észrevenni a nárcizmussal kapcsolatban?

Craig Malkin szerint az alábbi jelekre érdemes figyelni:

• A nárcisztikusok elrejtik a sebezhetőség érzését: a szomorúságot, félelmet, magányt, aggodalmat nem mutatják.
• Bizonytalanság, sértődés helyett a harag robban ki belőlük (érzelmi fóbia).
• A kellemetlen érzésektől azonnal szabadulni akarnak. Projekció: a másikra vetítik ki saját érzéseiket.
• Nem kér segítséget, nem beszél a szükségleteiről, mert az a másoktól való függést jelenti.
• Piedesztálra helyezi társát (nincs mély kötődés, intimitás) - innen viszont csak lefelé vezethet az út. Azaz a kezdetben tökéletes partner nagyon gyorsan a legrosszabbá válik.

Mit tehetsz, hogyan viselkedj, ha azt gondolod, társad nárcisztikus vonásokkal rendelkezik?

• Ne légy előítéletes! Attól, hogy valakinek vannak nárcisztikus vonásai, még nem biztos, hogy úgy is fog viselkedni.
• Ne általánosíts, ne címkézz! A nárcizmusnak számtalan megnyilvánulási formája lehet. Amit nárcizmusnak gondolsz, nem biztos, hogy az.
• Ha gyanakszol, hogy nárcisztikus a társad, kérd szakember segítségét önmagad megerősítéséhez, önismereted fejlesztéséhez!
• Húzd meg a határaidat és kommunikáld is a másik felé! (Ha valami zavar, bánt, mondd el!)
• Állítsd le önmagad hibáztatását!
• Kommunikálj asszertíven!
• Lépj ki az áldozat szerepből! Van lehetőséged cselekedni. Nem kell olyan helyzetben benne maradnod, ami neked nem jó.
• Ha visszavonulót fújsz, nem mondasz semmit, erősíted a másik nárcizmusát.
• Ha ösztönzöd partnered, hogy többet törődjön másokkal, váljon együttérzőbbé, csökkenhet a nárcizmus mértéke.
• Oszd meg vele saját sérülékenységedet, érzéseidet!
• Hangsúlyozd a kapcsolatotok fontosságát!
• Ne hasíts! Nem olyan egyszerű a kérdés, hogy ki a jó és ki a rossz! Nincsenek fekete-fehér kategóriák!
• Ha a másik nem együttműködő, nem hajlandó változni, lépj tovább!
• Ne akarj te lenni a narcisztikus ember megmentője, szakember segítségére van szüksége!

Végül van három olyan helyzet, amikor jobb, ha segítséget kérsz a kapcsolatból való kilépéshez:

• érzelmi vagy testi bántalmazás
• pszichopátia (hideg, lelkiismeretlen, hazug manipulátor)
• tagadás (nincs probléma, nincs szükség segítségre)

Felhasznált irodalom:

Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról. Ab Ovo Kiadó, Budapest, 2018.
Malkin: A nárcizmus pszichológiája. Hogyan ismerjük fel és kezeljük az önimádókat? HVG Kiadó, Budapest, 2017.