Segítség, narcisztikus a társam!

A mitológiai Narkisszosz gyönyörű férfi volt, akibe rengeteg nő volt szerelmes, de ő mindenkit visszautasított. Amikor Ekhó nimfa is erre a sorsra jutott, Nemezisz segítségével megátkozta Narkisszoszt, hogy soha senki ne szeresse őt igazán önmagán kívül. Amikor legközelebb az ifjú lehajolt egy tónál, hogy igyon, meglátta a tükörképét és beleszeretett önmagába. Azonban amikor át akarta ölelni képmását, a tükörkép mindig szertefoszlott, Narkisszosz pedig belehalt a szerelmi bánatba (éhen halt, mert nem tudott megválni tükörképétől).

Narcisztikus társadalomban élünk. Erről árulkodnak Facebook-posztjaink is: másoktól várjuk önértékelésünk megerősítését. Freud szerint azonban némi narcizmus mindenkire jellemző. Az egészséges mértékű önszeretet teljesen normális, szükséges a megfelelő működésünkhöz. Arról nem is beszélve, hogy attól, hogy valakinek a viselkedésében vannak narcisztikus jellemzők, még egyáltalán nem szenved narcisztikus személyiségzavarban.

Manapság azonban nagy divat a címkézés. Gyakran már eleve a "diagnózis birtokában" érkeznek hozzám a kliensek: társuk narcisztikus, depressziós, pszichopata, stb. Persze, ezek nem valódi diagnózisok, nem szakember állapította meg, hanem az ilyen-olyan internetes forrásokon magát átrágó kliens. Többnyire semmi közük sincs a valósághoz, erősen túlzó megállapítások.

• Nálatok az a szereposztás otthon, hogy férjed az okos, tehetséges, fontos ember, akinek a munkája, időbeosztása mindig előnyt élvez a tiéddel szemben? Ha pedig szóvá teszed a saját elfoglaltságaidat, akkor azzal vádol, hogy önző vagy?
• Párod nagyon nehezen (vagy egyáltalán nem) fejezi ki szeretetét irántad?
• Dicsérned kell, hogy egyáltalán rád figyeljen?
• Úgy érzed, szinte képtelenség a kedvében járni?
• Mindezek mellett jó modorú, jó humorú, magára sokat adó ember, aki másokban is igyekszik jó benyomást kelteni?

Akkor lehetséges, hogy narcisztikus társat választottál. Fontos azonban, hogy néhány jellemző megléte alapján nem sütheted rá társadra a narcizmus bélyegét. A diagnózist csak klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter állíthatja fel.

De milyen is a narcisztikus személyiség? Ellenőrizd, hogy a többi jellemző is igaz-e a párodra!

A narcisztikus ember énközpontú, másokra gyakran tárgyként tekint, nem veszi őket emberszámba. Nem képes empátiát mutatni. Gyakran használjuk rá az önimádó jelzőt, mivel jobbnak, különbnek tartja magát másoknál. Állandóan a középpontban akar állni, ezért másokat letorkoll, mondandójukba beleszól. Társát leértékeli, lenézi. Irigység jellemzi, úgy érzi jobban megérdemelte volna azt a bizonyos állást, pénzt, jó nőt, mint mások.

Nagyszerűségéből, különlegességéből adódóan úgy gondolja, a szabályok rá nem vonatkoznak. Ő lesz az, aki elvárja a soron kívüli kiszolgálást vagy nyugodt szívvel megelőzi az álló kocsisort a leállósávban.

A narcisztikus férfiak általában jó szertők, mert fontosnak tartják, hogy ugyanúgy jól teljesítsenek az ágyban is, mint minden másban. Azonban nem a partnerük élvezetéért teljesítenek jól, hanem mert ez az élvezet is önértékelésüket erősíti (Micsoda jó pasi vagyok én, igazi férfi, hogy így ki tudom elégíteni a feleségemet!).

Az sem ritka, hogy a narcisztikusok extrém spotokat űznek, szerencsejátékokat játszanak, drogoznak vagy a szexuális élményeket gyűjtik.

Ha társad narcisztikus, magabiztossága azonban csak látszat, valójában igen törékeny önbecsüléssel rendelkezik. Azt mások dicséreteiből, imádatából, csodálatából tartja fenn. Éppen ezért a kritikát nem tűri, arra dühvel, esetleg agresszióval válaszol.

Egyáltalán nem meglepő, ha beleszerettél egy narcisztikus férfiba (természetesen nőknek is lehetnek narcisztikus vonásaik), hiszen nagyon is vonzóak tudnak lenni az ismerkedés, udvarlás időszakában. Azonban az évek múlásával, ahogy egyre jobban megismeritek egymást, elmúlik a szerelem okozta rózsaszín köd, kiderülnek társad negatív tulajdonságai is. Egy narcisztikus személynek hatalmas sérelmet okoz az, amikor észreveszi, hogy a társa már nem néz fel rá olyan áhítattal. Ha nem tudod (vagy nem akarod) megerősíteni az önbecsülését, vigyázz, mert könnyen odébb állhat, olyan társat keresve, aki újra csodálattal tekint rá.

A narcizmus hátterében általában hideg, érzelemmentes korai környezet áll. Gyermekként az illető nem kapott elég szeretetet, dicséretet. Ezt a szülők anyagi javakkal, tárgyakkal kompenzálták. A különlegesség és a tehetség érzését plántálták gyermekükbe. Ugyanakkor nem szabtak határokat, nem voltak elvárásaik, nem volt számonkérés sem.

Mit tehetsz, ha a fentiek alapján társad számos narcisztikus vonást mutat?

• Most is, mint minden változásnál, önmagadból kell kiindulnod. Vizsgáld meg, hogy miért is vagy benne ebben a kapcsolatban! Szükséged van arra, hogy valakire felnézhess? Kell melléd egy erős ember?
• Tudatosítsd magadban és társadban is a pozitív tulajdonságaidat, értékeidet!
• Ha bármilyen pozitív viselkedést (gyengédség, kedvesség, figyelmesség) mutat a párod irányodban, azonnal adj visszajelzést: dicsérd meg vagy jutalmazd valamilyen módon!
• Tudatosítsd magadban, hogy a bántó viselkedés hátterében általában magány és szorongás áll, ezt próbálja a másik kompenzálni!
• Ha azonban elfogadhatatlanul bántóvá válik társad viselkedése, érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak, ha benne maradsz ebben a kapcsolatban. Amennyiben több a negatívum, gondolkodj el a kilépésen, mert a te önbecsülésed is sérülhet!
• Ne akarj te lenni a narcisztikus ember megmentője, szakember segítségére van szüksége!

Forrás:

Bagdy - Kádár - Koza-Vízkeleti - Pál - Szondy: Bízz magadban! Önértékelés, önelfogadás, önbecsülés. Kulcslyuk Kiadó, Budapest, 2014.

Olvasd el ezt is:

10 tévhit a házasságról

Beszélgess a boldog és intim párkapcsolatért!

Még egy titok, hogy tartós legyen a házasságod