Szakíts, ha bírsz – avagy hogyan dolgozd fel a szakítást?

Gondolom, eddigi életed során megéltél már néhány szakítást. Volt olyan, ami szinte alig viselt meg, de olyan is, ami miatt úgy érezted, megszakad a szíved. A megélt fájdalom nagysága és ideje függ attól, hogy ki kezdeményezte a kapcsolat felbontását, mennyire voltak erősek az érzelmeid, mennyi ideje tartott a kapcsolat, milyen korábbi veszteségélményeid, párkapcsolati tapasztalataid vannak, milyen a személyiséged és vannak-e körülötted olyanok, akik támogatnak feldolgozásban.

Szerelmi bánatodban valóban úgy érezheted, hogy összetörik a szíved. A lelki fájdalom ugyanis ugyanazokat az agyi területeidet mozgósítja, mint a fizikai fájdalom. Remélhetőleg minél kevesebbszer kell a jövőben átélned ezt a fájdalmat, de ha szeretnéd könnyebben feldolgozni a szakítást, a cikkben szereplő tanácsok segíthetnek.

A szakítás és a gyász

Amikor szakítasz valakivel, ugyanazokon a fázisokon mész át, mint amikor egy halálesetet kell feldolgoznod. Azaz az elveszített párodat, párkapcsolatodat is el kell gyászolnod.

Elisabeth Kübler-Ross a gyász folyamatát 5 szakaszra bontotta:

• tagadás,
• düh,
• alkudozás,
• depresszió,
• elfogadás.

Ez egy meglehetősen hullámzó időszak, jobb és rosszabb periódusok váltogatják egymást, jó esetben egyre kisebb negatív kilengésekkel.

A szakítás utáni első időszakban szinte sokkos állapotban vagy, tagadod, ami történt. "Biztos félreértettem valamit." "Nem is gondolta komolyan." Akár bele is ragadhatsz ebbe az állapotba és álomvilágba ringathatod magad.

Ezt követi a féktelen düh: "Hogy tehette ezt velem, mikor tőlem mindent megkapott!" Biztos te is láttál már olyat (talán értetlenkedtél is rajta), hogy akit elhagytak, mindennek elmondja azt, akit korábban annyira szeretett. Erre azért van szükség, mert megkönnyíti az elhagyás fájdalmának elviselését, ha azt gondolhatod, hogy a másik rossz, nem is érdemelt meg téged.

A düh időszakában olykor a bosszúvágy, az ártó szándék is megjelenik. Ha például egy szeretői viszonyban következik be a szakítás (a férj visszamegy a feleségéhez), ebben a szakaszban jöhetnek a zaklató telefonok, levelek a volt szeretőtől.

A szakítás feldolgozásának harmadik szakaszaként jön az alkudozás: "Megígérem, hogy megváltozom." "Mondd el, mit szeretnél, és úgy lesz." Bármire képes lennél, csak visszakaphasd a szerelmedet. Keresed a lehetőséget, hogy találkozzatok, hátha meggondolja magát, látva mennyire csinos, vidám, okos, stb. vagy.

Sokszor nem is a partneredet nehéz elengedni, hanem azt a jövőt, amit elképzeltél mellette. Ezért akár meg is alázkodsz, szinte kifordulsz magadból, csak hogy visszakaphasd.

Amikor belátod, hogy már semmi nem segít, nem tudod visszafordítani a történteket, elkezdődik a szakítás feldolgozásának negyedik szakasza, a depresszió időszaka (nem az orvosi értelemben vett depresszióról van szó!). Magadba fordulsz, nincs kedved semmihez, senkihez. Úgy gondolod, már soha többé nem leszel szerelmes.

Végül elérkezel a szakítás feldolgozásának utolsó szakaszába: elfogadod a történteket és megpróbálsz továbblépni. Újra erősnek érzed magad, már látod a jót és a rosszat is a lezárt kapcsolatban.

Az egyes szakaszok nem egyforma hosszúak mindenkinél. Az is előfordulhat, hogy valamelyikben megrekedsz és segítségre lesz szükséged a továbblépéshez.

Annak is fájhat, aki szakít

Akkor is élhetsz át fájdalmat, ha te szakítottál. Attól még szeretheted a másikat, hogy a kapcsolat felbontása mellett döntöttél. Érezhetsz bűntudatot is, hogy megbántottad a másikat. Gyötörhet a kétely, hogy jól döntöttél-e?

A szakítás feldolgozásában nemi különbség figyelhető meg

A férfiak és a nők másképp dolgozzák fel a szakítást. A nők általában eleinte jobban szenvednek, nagyobb fájdalmat élnek át, mint a férfiak. Sok férfin szinte meg sem látszik, hogy történt vele valami, elfojtják az érzéseiket. A nők viszont hamarabb túlteszik magukat a történteken, teljesebb lesz a gyógyulásuk, míg a férfiaknál elhúzódik a feldolgozás.

Hogyan könnyítheted meg a szakítás feldolgozását?

• Vezess naplót! Írd ki magadból a fájdalmadat! Az írás segíthet abban is, hogy átgondold a történteket, jobban ráláss az eseményekre. Ha néhány nap, hét múlva visszaolvasod a gondolataidat, érzéseidet, sokszor egészen más hatást keltenek.
• Adj időt magadnak, ne siettess semmit! Minél fontosabb volt a kapcsolat, és minél hosszabb ideig tartott, annál több időt vesz igénybe a feldolgozás is.
• A továbblépéshez meg kell szabadulnod a haragtól, mert az elsősorban neked árt. Használd a radikális megbocsátás módszerét!
• Ne félj a jövőtől! Az ismeretlen mindig ijesztő, de sok jó dolgot, lehetőséget tartogat számodra.
• Szabadulj meg az emléktárgyaktól, mert nehezítik az elengedést!
• Ne kémkedj az exed után a közösségi felületeken! Ne nézegesd a képeit, bejegyzéseit!
• Ha már túljutottál az érzelmi háborún, érdemes logikusan is átgondolni, mi volt a baj a kapcsolattal! Mi hiányzott belőle? Mit kellett volna a partnerednek vagy éppen neked másképp csinálni? Milyen tanulságokat lehet levonni?
• Az érzelmeidet nem tudod befolyásolni, de a viselkedésedet, a cselekedeteidet igen. A megbocsátás és az elengedés a tudatos döntéssel, majd az ennek megfelelő viselkedéssel kezdődik. Hidd el, hamarosan az érzelmeid is követni fogják a tetteidet!
• Töltsd ki a párod után maradt űrt! Találj új hobbit, tervezz programot a barátaiddal, ismerkedj új emberekkel...
• Maradj a jelenben! Ne rágódj a múlton és ne aggódj a jövő miatt. Éld meg az itt és most-ot!

Legtöbbször egyedül is fel tudjuk dolgozni a szakítást, de előfordulhat, hogy olyan mély fájdalmat élsz át, hogy nem tudod elviselni, megrekedsz a gyászfolyamat valamelyik szakaszában, vagy akár ártani is akarhatsz magadnak. Ezekben az esetekben feltétlenül fordulj pszichológushoz, aki segít megoldani a problémáidat!